Ennek a szerszmnak az egyik nagy elnye, hogy taln nincs htrnya. Szemben a hagyomnyos bandzsolssal, ami tbb munkafzisbl ll, itt egy lpsben elvgezzk a szalag begyazst a glettbe. Ezzel a szerszmmal sszehasonlthatatlanul lecskken a bandzsolsra fordtott munkark szma. A szerszmot hasznlhatjuk szrad glettel s paprszalaggal, illetve hagyomnyos gipszel s vegszvet bandzs szalaggal is. Az utbbinl egy apr talaktssal oldjuk meg a bandzs szalag helyt. (itt ltod) A szerszmot munka utn egyszeren vzzel mossuk el.
Krem, hogy mieltt a kpeket, vagy a videt meg nzi, olvassa el ezeket a sorokat. Pont olyanok, mint a banki szerzdsekben az apr bets rsz. A lnyeg abban van.
Hogy mirt nem igaz az a vlemny, hogy ez drga!
A kvetkez, sszehasonlts tbb szakember (fest) megkrdezse alapjn kszlt. Alaphelyzet egy 20 m2 alapterlet tlagos 2,7 m magassg szoba. A kalkullt fal fellet 60m2. teht van 60m2 gipszkarton felletnk. Az ehhez tartoz bandzsoland foly mter cca: 90-100 fm. Tbb fest, hasonlan gy kalkullta, hogy az alap bandzsolsa egy ekkora szobnak, egy embernek reggel 7-kor kezdve 10-ig tart. Az alap bandzsols ez esetben annyit tesz, hogy a gyri tallkozsokba belehzzuk a gipszet, majd vele egy idben begyazzuk a fiba hlt, vagy az vegszvet szalagot. Azt nem vettk bele, hogy esetleg a kartont ’fzolni’ kell, mivel nem felttelezhetjk azt, hogy a kartonosok nem csinltk meg. Ha mgis gy lenne, az mg plusz id, de ez most mellkes. Szval ott tartunk, hogy ktszeri glett keverst szmolhatunk, de ezt sem rdemes jelenleg figyelembe venni mivel a bandzsolt is meg kell tlteni. Felttelezhet, hogy gyorsabb beletenni a ksz glettet a szerszmba, mint vdrbe beztatni a gipszet, esetleg nem meg vrva az elrt zsi idt, rgtn keverni a glettet. Szval eltltttnk 3rt a bandzsolssal.(33 fm. bandzsols rnknt tlagba. 100:3= 33,3. Mivel teljesen j szerszm van a keznkben, termszetes hogy nem megy olyan gyorsasggal a bandzsols, mint a viden. (Mikor fest lett valaki, ht akkor sem ment gy a glettels, fests, vagy a mzols, mint most) Vegynk fele annyi sebessget. A viden lthat szemly, nett idvel szmolva: 63 msodperc alatt hzott ki 12 fm. szalagot.
Egyszerstve egy perc alatt 10 m szalag. Ez annyit tesz, hogy rnknt 600 fm bandzsols.(tisztn matematikailag) Ha ezt a szmot meg felezzk, akkor kijn, hogy kezd, rutintalan szerszm forgatknt 300 fm bandzsols az eredmnynk egy ra alatt. Elmletben hsz perc alatt behztuk a 100 mter szalagot. De vegyk mg hozz a szalag besimtst gy korrekt. Vegyk erre is ugyanannyi idt mint a behzsra, gy 40 percnl jrunk. Hogy egsz szmokkal dolgozzunk legyen egy ra a szobra, s ebben benne van minden j indulatunk, nem vagyunk elfogultak. Teht az els, bandzsolval vgzett munknk , hogy akkor vettk elszr komolyan a keznkbe hromszor jobb eredmnyt hozott mint a hagyomnyos bandzsols. Azt ugye nem kell bizonygatni senkinek, hogy a bandzsols mennyisgnek nvekedsvel, ellentteles irnyba cskken a munkaid, hamarabb vgznk. Bandzsolval ez a szoba, ilyen a paramterekkel 8 ra krnykn ksz van, mi meg a hagyomnyos mdon cca: 10 rig bandzsolunk. Egy nap alatt ez annyit jelent, hogy egy 8 rs tiszta munkanap alatt (DE: 8-12, DU:13-17) bandzsolval nyolc szoba, mi meg hagyomnyos mdon hrom. Ez a rsz a hatkonysgot prblta sszehasonltani, a kvetkez a pnzgyi sszehasonltssal foglalkozik.
A hagyomnyos bandzsols, ha az elrsokat nzzk hzagol gipszet, s vegszvet szalagot, esetleg fiba hlt emlt. Ha a gyakorlatot nzzk, az elterjedt szoks 3-6-os gipsz, abba kerl vagy az vegszvet, vagy a fiba hl. Nzzk sorban: Ha az elrsokat betartjuk, s hzagol gipszet vesznk (ami ugye sokkal drgbb, mint a sima 3-6-os gipsz) s fiba hlt akkor a hagyomnyos bandzsols brutt kltsge cca: 15%-al tbb mint a bandzsol. Ha vegszvettel prostjuk a hzagol gipszet akkor eglban vagyunk, az anyag kltsg megegyezik.
Ha sima 3-6-os gipszet vesznk+fiba hlt, akkor a hagyomnyos bandzsols cca:25%-a olcsbb. Ha ugyancsak 3-6-os gipszet vesznk+ vegszvet cskot, akkor a hagyomnyos bandzsols cca:30%-al olcsbb. Ha visszatrnk a pldnak vett szobhoz, akkor anyagkltsgben a legnagyobb ’vesztesget’ akkor tudjuk produklni ha sima 3-6-os gipszet hasznlunk vegszvet cskkal. Ez kb.1500 Ft. Ha ennl jobb minsgben dolgozunk, akkor a kltsgek kztti klnbsgek cskkennek. Ha az elrs szerint jrunk el, hzagol gipszet+ vegszvet hlt, vagy fiba hlt hasznlunk, akkor az anyag r klnbsg 200 Ft krl van egy szobnl. Ha, abbl indulunk ki, hogy minsgi, repeds mentes gipszkarton felletet adjunk t a megrendelnek, akkor vehetjk kvetend pldnak a bandzsolban hasznlt glettet, s az ehhez tartoz paprszalagot. A viden lthat tulajdonsga, ezt bizonytja. Az els hten, minden szobnyi bandzsolsnl kb.1000-1500 Ft mnuszt knyvelhetnk el. Ez kb. 5-7500 Ft anyag kltsg vesztesg. m pr nap utn ez a szm elszr a nullt kzelti meg, majd megfordul. Az anyag r klnbsg termszetesen meg marad arnyaiban, viszont a szerszm hasznlatval egyre inkbb cskkel a munkark szma. Hozz vetlegesen, 2-3 munka utn ( ez alatt nem egy bevsrlkzpontnyi rtend, hanem laksok, kisseb mennyisgek) mr szmunkra is beigazoldik a tveds, hogy azt gondoltuk ez a drga szerszm, ez a drga anyag, stb. Kiderl, hogy az volt a drga, amit eddig csinltunk. s nem msnak, mint neknk. Pazaroltuk az idnket, energinkat, pnznket.
Termszetesen a tvedsem lehetsge fenn l, bizonyos szmok tekintetben. Lehet, tvedni emberi dolog. De azt hiszem, s taln tudom is hogy abban nem tvedtem, hogy ez a technolgia, ha nem is az els pillanatban, de igen rvid id elmltval mindenkinek aki hasznlja vilgoss teszi, hogy: NEM EZ A DRGA.